Húsvéti briós kalács

Kalács nélkül nem tudom elképzelni a húsvétot. A sonka sós íze, a még meleg, foszlós kalács illata és a könnyfakasztóan erős torma kombinációja jelenti a családunkban a reggelit húsvétkor. Ezt már csak egy jó pálinkával kell leöblíteni és indulhat a locsolkodás.  Tartsuk meg a hagyományokat, élvezzük az együtt töltött időt a családdal és locsoljunk meg minden lányt, hogy el ne hervadjanak!

Fotó: CSibi Szilvia, Styling: Kapolka Ágnes.

 A húsvéti briós kalács hozzávalói:

• 50 dkg rétes liszt
• 7 g friss vagy szárított élesztő
• 5 dkg porcukor
• 2 csapott tk só
• 7 db tojás
• 40 dkg szoba hőmérsékletű vaj
• 1 db tojás a kenéshez

 A húsvéti briós kalács elkészítése:

Szórjuk tálba a lisztet és a szárított élesztőt, majd keverjük össze a robotgép dagasztó száraival és adjuk hozzá a 4 db tojást. Ismét keverjük össze a robotgéppel és egyenként adjuk hozzá a maradék 3 db tojást. Ügyeljünk arra, hogy mindegyiket alaposan dolgozzuk össze a tésztával. Amint a tészta elválik az edény falától, adjuk hozzá a darabolt vajat és a sót. Dolgozzuk lassan addig, amíg újra elválik az edény falától. Ekkor rakjuk át egy magas falú edénybe és tiszta konyharuhával lefedve kelesszük 1 órát szobahőmérsékleten.

A megkelt ragadós tésztát rakjuk enyhén lisztezett deszkára és öklünkkel alaposan gyúrjuk át, hogy újra eredteti méretű legyen. Rakjuk újra tálba és lefedve hűtőben kelesszük 35 percet. A megkelt tésztát rakjuk lisztezett deszkára és gyúrjuk át, majd osszuk 4 részre. Formázzunk belőle cipót majd kissé megnyújtva ovális darabokat. Kivajazott kenyérsütő formába rakjuk a cipókat és a tetejüket egyenként bevágjuk a közepén késsel vagy ollóval. Kenjük meg a felvert tojással és előmelegített sütőben 180 C fokon süssük 25 percig.

Fotó: CSibi Szilvia, Styling: Kapolka Ágnes.

A kalács tepsiben sült kelt tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint ünnepekre készítenek. A szó szláv eredetű és a kalács eredeti kerek formájára utal. Hasonló tésztafajta Bulgáriában a kozunak, Franciaországban a briós, Lengyelországban a chałka, Olaszországban a panettone, Romániában a cozonac, az erdélyi szászoknál a Klotsch, a szerbeknél a kolač. Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa.

Formája szerint a kalács lehet kerek és hosszúkás alaprajzú, telt, lyukas közepű és rácsosan alakított, fonatlan és fonott.

A 19. század végéig elkészítése azonos volt a házikenyérével, csak formájában különbözött tőle: ugyanolyan tésztából lyukasra alakították. A kenyérnél jobb minőségű búzalisztből készült. Újabban a kalács gazdagabb tésztából készül: a dagasztáshoz tejet használnak, a tésztát tojással gazdagítják. A kürtős kalács kivételével a kalácsot kemencében sütötték, akár közvetlenül a kemence fenekére téve, akár tepsiben vagy vaslábosban.

A húsvéti hagyományos étrend része a kalács, amelyet a katolikus vidékeken (esetenként a sonkával együtt) a templomban szenteltették.^[4]

Mindenszentek ünnepére Szeged környékén mindönszentök kalácsa (kóduskalács) néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában a koldusoknak adtak. Csallóközben szintén kalácsot osztottak a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. A koldusnak szánt kalács illetve alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztényi változata. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kal%C3%A1cs_%28s%C3%BCtem%C3%A9ny%29

Mazsolás kalács:

https://gastrobertollini.cafeblog.hu/2014/11/06/mazsolas-kalacs/